Hello mindenki!

Ma eljutottam arra a szintre, hogy (szobatársam legnagyobb örömére) meguntam a Pharaoh-zást. Tanulni meg nincs kedvem, szóval ma is megörvendeztetlek titeket egy bejegyzéssel. A mai napon elértünk egyéves kis kéjutazásunk kulináris mélypontjához (remélem ennél durvább már nem lehet). Ez pedig nem volt más, mint Roman nevű orosz szomszédunk által rendelt paradicsomsaláta. Ez a tünemény nem volt más, mint egy tányér telerakva paradicsomszeletekkel, amelyet a kíváló ízlésű szakács még kb 2 cm vastag (tényleg annyi, nem túlzás) kristálycukorréteggel borított be. Remélem ennél durvább már nem jöhet. Egyébként én a most már standardnek számító földimogyorópörköltet (vmi hercegnő csirkéje a neve, de csirkének nyoma sincs benne) eszem ha ismeretlen helyre megyünk enni, ebben nem lehet csalódni. Egyébként mindennek ilyen fantázianevet adnak, hogy nehogy tudd mit kérsz, amikor rendelsz, hanem csaka felszolgálásnál szembesülj vele, hogy amiből kértél azt tulajdonképpen utálod.

A suli egyébként unalmas, de kezdünk összebarátkozni más nemzetekkel is. Pár tapasztalat: az angolok bűn rondák és buták; a koreaiak viccesek, szerintem mindenkinek kéne tartani párat, mint háziállat (ez csak vicc persze... embert nem tartunk háziállatnak, oks? - de tényleg agyilag kb a 13 évesek szintjén állnak, órákat bírnak beszélni a kedvenc popénekesükről vagy számítógépes játékukról, és az se zavarja meg őket ebben, ha hangosan röhögsz rajtuk - de én tényleg bírom őket). Az ororszok azok csoportban veszélyesek egyenként nem olyan nagyfiúk; japánokkal még nem pacsiztam; az amerikaiak meg nagyon beképzeltek)

Egyébként érdekes, hogy a csoportban szinte mindenki folyékonyabban beszél kínaiul, mint mi magyarok, de mi messze (!) több írásjegyet tudunk. De tényleg más nemzetbeliek nagyon durván alap írásjegyeket ismernek (zhe - ez, hai - még), miközben teljesen folyékonyan beszélnek.

Még érdekesség, hogy a keleti embert egyszemhéjúnak, míg a nyugatit páros szemhéjúnak nevezik, ha jól vettem ki a tanár beszédéből.

Ja és van újságolvasás is, szóval aki készül majd a későbbiekben ide, az vegye komolyan az otthoni órákat.

Na mára ennyi