Péntek esténk a szokástól eltérően eseménytelenül zajlott, leszámítva, hogy a gonosz szembeszomszéd, aki két hete ránkhívta a személyzetet, mert hangosnak találta a szobánkban hajnali 2 kor vísító Charlotte-ot, újra vette a fáradságot, és hajlandó volt köszönni, sőt még egy 2 perces bájcsevevegés is levezényeltünk.
Szombaton alvás volt kb délig, és elmenetm kontaktlencse folyadékot venni, úgyhogy most nem takarja csúf szemüveg mesés arcomat. Délután megnéztem a 21 gramm című filmet, ami nagyon jó, csak utána éles váltásként átsétáltunk charlotte-hot, ahol viszontláttuk a rég nem látott Chloe-t és Domot. Az este fő témája az volt, hogy kinek a valutája mennyit romlott a yuan-hez képest a gazdasági válság miatt (mi a ikor kijöttünk egy yuan 23 FT volt, most meg 35, de a FOntnál sem más a helyzet), így hamarosan le is léptem. Aztán vasárnap kiélveztem 2 hónapos szünetem utolsó napjának felét. Tehát végigaludtam este meg nekiláttam készülni órákra a pnteken kiosztott könyvekből. Igen, sajnos Kínában bevett szokás az előretanulás, és el is várják. A könyveink egyéébként viccesek, mert a leckék végén az új szavak résznél nem angolul vannak megadva a jelentések, mint eddig, hanem kínaiul vannak körülírva. Asszem most jött el az ideje, hogy végre vegyek egy kínai szótárgépet, csak várom, hogy realizálódjon egy kicsit a valutahelyzet. Aztán ma meg megint 7.24-kor keltem, de mivel a francia srác, az utolsó ember aki hajlandó volt reggel is tisztálkodni rajtam kívül elment, így teljesen enyém volt a fürdő. Aztán irány a suli.
Kapásból rossz terembe mentem, oda ahova régen is járnunk kellet, és ott áll Mamóka, aki nagyon megörült nekem, de azt mondta, hogy szerinte nekem már eggyel magasabb csoportban kellene lennem. Igaza volt, így átmentem új termünkbe, ahol szövegolvasással kezdtünk, azaz Yueduval. Az órát (új csoport, új tanárok ugye) egy kb 60 éves bácsi tartja (nevezzük Papókának). A kölcsönös bemutatkozás után megjegyzte, hogy milyen fasza kis kínai nevem van (egyébként ez sokan mondják, -köszönöm Wang tanárnő!). A csoportban kb 20-an vagyunk a nagy részük a régi csoportból való, van egy két newcomer, de azok is jó arcnak néznek ki. Egyébként Nanjingban most nagyon sok az új külpföldi. Aztán órák közti szünetben lementem charlotte-tal egy kis zöldséges palacsintáért, aztán visszamentünk beszélt nyelv órára. ezt is egy 50 körüli bácsi tartja, aki egy kicsit mosdatlan, de legalább végigpoénkodta az órát. Szerencse, de mindkét tanár tiszta kínait beszél, és teljesen lehet érteni őket. Aztán ebédre kitaláltam, hogy megünnepelvén az új tanévet veszek valami különleges kaját, így rámuttattam egy drága kajára a falra kifüggeszetett étlapon egy közepes árú kajára, amit hazavívén felfedeztem, hogy valami csípős béldarabok zöldségekkel. Hát a béldarabkák a kukában végezték, így nem igazán laktam jól, de tanultam 2 új írásjegyet, amik ha kaja nevében szerepelnek, nem szabad megenni a kaját.
Most meg majd megint nekiállok tanulni. Az idő egyébként nem jó, habár néha vannak melegebb napok is, de beköszöntöttek a tavaszi esőzések, így azon kívül, hogy a ruhák sosem száradnak meg mindenkinél teljesen szar közérzetet biztosít.
