Na hát megint nem nagyon írtam, de most van okom is: a vizsgaidőszak. Tegnapelőtt kezdtem és holnap fejezem be egy laza magnóhallgatással, amire ugye nem lehet tanulni, így most van időm írni.
A héten nem nagyon történt semmi, péntek este egy kis összejövetel zajlott a szobában ahol pár angol svájci és egy koreai tette tiszteletét. Ezek a koreaiak egyébként durvák. Yong Su, aki volt katona, krupié, fodrász, amatőr snowboardos, és most egyetemista ránk erőszakolt valami koreai kabarét, hogy azt nézzük, persze koreaiul, és az jó lesz nekünk. Ez elég hamar megölte a partit, szombaton kipihenve állhattunk neki a tanulásnak. Aztán hétvégén meg nem történt semmi. Ezen a héten mindennap vizsgáztunk, de lassan vége, így kilátogattam ma az állatkertbe. Az durva volt, mert kb egy akkora erdős területen van mint egy pesti kerület, közepén heggyel, és annak a tetején egy kilátó pagodával, szerda lévén, szinte én voltam egyedül, és a kb 15 fokos napsütéses idő is csak fokozta az élményt. És megtörtént a dolog, láttam pandát, egyből hármat is, akik bambuszt ettek, bukfanceztek, és maguk alá szartak.
Aztán láttam vízben pukizni vizilót, kb 1,5 méteres szökőkutat képezve, de a kedvencem a majmok voltak. egy kb 150X150 méteres kifutó hemzsegett a kismajmoktól, akik furkásztak, másztak, és mandarinért produkálták magukat. A fehér gólyát mint egzotikus madarat mutatták be, és nagyjából ennyi volt az állatkert: Utána meg elmentünk kipróbálni a kínai Burger Kinget, ami szar volt és drága. Aztán meg Nanjing egyik fő látványosságát a Konfuciusz templomot látogattuk meg, ahol leültünk egy kis kínai harangjátékkal színesített népzenét hallgatni, de miután fél óra után sem sikerült eldönteni, hogy most játsznak-e már vagy hangolnak, sírva menekültünk kifelé. Igen, most elkezdtem a kultúrális látványosságokat is ltogatni Nanjingban, hogy legyenek fényképek, mire hazamegyek, de hálistennek nincs túl sok ilyen..
