vasárnap reggel van fél tizenkettő, és én már másfél órája ébren vagyok. Ennek az oka, hogy a tegnapi nap nagyrészét alvással töltöttem.

pénteken este ugyanis folytattuk a "verjük el az ösztöndíjat!" project realizációját. Nanjing legnépszerűbb szórakozóhelyén, a kollégiumunk előtti lépcsőn kezdtük partit, és egy kis japán almaborral oldottuk a második tanítási hét okozta feszültséget, meg sörrel. A Snow márkájú sör egész jó, egész olcsó (70ft). Majd itt üldögéltünk pár órát,a koreai, japán, orosz és angol elvtárssakkal. Utána az ángélusok elcipeltek minket valamilyen nagyon tré szórakozóhelyre, ahonnan menekültünk, s a nagy siettségben rohadtul eltévedtünk, így szinte Nanjing minden részét láttuk éjjel.

De a nagy meglepetés ekkor következett csak, hiszen miután nagy nehezen megérkeztünk elmentem fogatmosni, és talán az almabor "jótékony" hatásának, vagy a fáradtságnak betudhatóan ittam a csapvízből. Ez a csapvíz a kínaiak szerint teljesen tiszta és iható. Na én megcáfoltam ezt, mert másnap egész nap fostam, hánytam, így a nap nagy részét rövidtávfutással töltöttem a folyóson. Este pedig a drága kínai elektromosműveknek, hogyegyemakisszívüket köszönhetően kb egy órára teljes sötétségbe borult a kollégium (itt már fél hétkor tök sötét van).De a kollégium lépcsőjére sem tudtunk lemenni, hogy a sötéttől való félelmünket egy-egy üveg sörrel enyhítsük, mert amint az áram elment, megérkezett valami rohadt nagy zuhé. Tehát nem volt más választásom, elkezdtem nézni az X-aktákat (a szgépen hál istennek még volt kakaó). Ez a tök sötét épületben nem volt vicces, most megyek is kimosatni az ágyneműt. csá