a hét további része unalmasan telt, nem történt semmi különös. Szerdán felhívott az az evangélikus lelkész, hogy akkor ők itt vannak Nanjingban, és hogy találkozzunk. Az itt lévő delegáció az Szarvas városát képviselte, és Nanjing legelegánsabb hoteljében laktak, ahol becsempésztek minket a svédasztalos ingyenvacsorára, így nagíjából a rosszullétig ettem magam. De tényleg betegesen viselkedtem, például rákot is ettem - amit nagyon utálok - csk mert ingyé' adják. asszem ha élne szegény Móricz, egész jó kis novellát rittyentene rólam. Másnap este meg az itteni olimpiai stadiumba kellett volna menni valami előadásra, de mi persze lekéstük a buszt, így a japán csoptársakkal ittunk meg egy-két üveg sört. De tényleg nem sokat, mert a japánok nem igazán bírják (Sanshan -japán neve : MIkami- egy fél üveg sör után bealudt).
Pénteken meg mentünk kirándulni. anhui tartomány Lang Yang (vagy vmi hasonló) hegyére, ami egy pöpec kis hely. Tele van buddhista meg taoista templomokkal, meg a kilátás is szép. Akit jobban érdekel, majd küldök fényképeket. De tényleg szép volt.Másfél óra alatt oda lehet jutni, buszokkal mentünk, amelyikeknek az a szokása, hogy ha tök üres az autópálya, akkor is folyamatosan nyomják a dudát, visszafelé meg més pisilnem is kellett, úgyhogy elég feszült hangulatban telt az utazás.
Este meg Hallowen parti volt. A kollégium teljes személyzete idevonult az összes gyermekével, hogy megnézze a jelmezben bohóckodó külföldieket. Rajtunk kívül szinte mindenki beöltözött, Charlotte is boszorkának álcázva vedelte a Gint (ünnepelvén, hogy újra tud járni), szóval elég kellemes kis lépcssőparti kerekedett végül. Később a többiek meg elvonultak táncolni, amihez nem csatlakoztam, mert se pénzem sem kedvem nem volt egy kínai diszkóhoz, így Charlottal, meg egy amerikai gyerekkel folytattuk igen kis bennsőséges körülmények közt a partit.
Tegnap meg nem történt az égvilágon semmi. Elmentünk ebédelni, és rádöbbentem, hogy egyre vadabb dolgokat eszem, például spenótlevelet párolva, meg padlizsánt vagonszámra. barzalom. Délután tanulni próbáltam, de megjelent Dom és Charlotte hogy akkor most jöttek beszélgetni a szobánkba, és alig bírtuk kidobni őket, este meg egy koreai gyerek aki állítása szerint volt croupier, katona, és most pont kínait tanulni fodrász, levágta a hajunkat. Egész jól csinálta, úgyhogy most meg vagyok szépülve, de rendesen. Mai tervek: elmegyek füldugót venni, aztán tanulok. ennyi
