Márk kínai blogja

Majd elmentünk boltba, ahol mindenféle luxuscikket (fogkrém, banán és Fanta) vettünk. magunkhoz. Meg almabort. (Ma Eszter és Anna emlékére fogjuk meginni:DDD)

Napközben nem történt semmi. Ha unalmas az óra, akkor azt nézem az ablakból, ahogy a kínaiak parkolnak. (Mit nekem Star Wars, Múmia és többi filmek, ha van ilyen is...) A kínai parkolók mindegyikében áll egy bácsi, aki zászlóval integetve segít parkolni a vezetni egyébként egyáltalán nem tudó kínaiaknak. A kínaiak szeretik az ilyen látszatmunkákat, egy falat (5X3 méter) 4 ember 3 napig vakol, utána az előtte lévő kövezetet szedik fel 3-szor és rakják újra.

A nap további eseményei: Ma magnóhallgatás órán a tancinéni (aki egyébként pont úgy beszél mint Retekegér - ezért kénytelenek vagyunk az óra 2/3-át röhögéssel tölteni) Nem igazán értette mit akarok mondani, mert a rövid kis dialógusunkból azt szűrte le, hogy szeretem, ha büdös vagyok.:D De itt már annyira kellett röhögnöm (meg mindenkinek, mert a többiek is felfogták, hogy a szúnyogokról beszélek), hogy nem bírtam elmagyarázni neki mégegyszer, szóval ráhagytam a dolgot.

A magyarokról egyébként mindenki tud Kínában, kivéve az idelátogató  néhány európai és sok amerikai diákot, akiknek általában fogalmuk sincsen hol is vagyunk. A kínaiak viszont vágják, hogy vagyunk és még Budapestet is ismerik - valószínűleg mindnyájuknak van itt rokona.

Egyyébként jövő héten hétvégén is lesznek órák, de utána hét szabad, mert már 49 éve kikiáltották a Népköztársaságot, és ez (okt. 1 ) itt többnapos ünnepléssel jár. Akkor valószínű elmegyünk Pekingbe (repjegy 7000ft odavissza) és kultúrálódunk, illetve kedves ex-csoporttársnénkkal múlatjuk az időt. De ez egyelőre csak tervezési fázisban van.

most éppen egy kétórás ebédszünetet próbálok meg értelmesen eltölteni (az ebéd kb 3 percig tartott, mert konstatáltam hogy a menzán a polcról levett pörköltnek kinézővalamilyen hús igazából tofu, azt meg nem igazán csípem). Szóval feljöttem  szobába netezni, ahol kedves "énismarci" barátunk rávilágított, hogy sokak nem tudják hol is vagyok.

Szóval a város neve Nanjing (ejtés: Nantying, esetleg Nanking, de semmi esetre sem Nanzsing, mint ahogy az iwiw-en van) Jiangsu tartomány fővárosa kb 6,5 millió lakossal. Sanghaitól (és a tengertől) kb 300 km-re van nyugatra, a Jangce partján. És igen, én ide akartam jönni, csak arra nem emlékszem miért is. Bizonyára az utcamosóautók vonzottak ide, melyek munka közben a Boldog szülinapot című dal dallamát dudálják.de komolya, ha nyitva van az ablak, akkor egész nap ezt kell hallgatnom. ha meg csukva, akkor is.

Mai események: nem történt semmi.

Válasz "énismarci" másik kérdésére, mivel én nyugati típusú (duplaszemhéjú) embertípusba tartozom, az előző bejegyzésben részletezett divatbesorolás rám NEM vonatkozik.

Hosszabb ideig nem jelentkeztem, melynek oka az volt, hogy kedves kollégiumunk minden előzetes felszólítás nélkül szolgáltatót váltott, így két napig net nélkül maradtunk.

De ezek sötét idők tovaszálltak, és ismét ráragyoghat a blogom napsugara a kedves olvasókra. (:D)

Már két nap elment a hétből. A munkanapok elég unalmasak. Egy nap 2 óránk van (egy tanóra ca. 2 óra) olvasás, és beszéltnyelv, és nehogy túl egyhanúnak találjuk az egészet, ezek a roppant muris kis kínaiak megoldották, hogy egyik nap ezzel, másik nap azzal kezdünk. Ennek eredményeképpen nem csak mi, a diákok nem tudjuk, hogy milyen óránk lesz éppen, hanem a tanárok sem.

A két óra közt van egy kb 20 perces szünet, amit az ösztöndíjunk levadászásával töltünk. Ez egy érdekes kínai szokás: Ha pénzt vársz tőlük, akkor nem tudnak semmit, és csak kínaiul beszélnek (azt is valami elcseszett tájszólásban), de ha nekünk kellen fizetni, kiderül hogy nem csak a putonghua-t beszélik fényesen, hanem ha nagyon megerőltetik magukat, akkor angolul is tudnak (na jó, azért az túlzás, hogy tudnak, de szavakat képesek mondani).

Egyébként az átlag kínai úgy gondolja, hogy tud angolul - amennyiben a "how are you?" és a "hello" kifejezések ismerete egyenlő az angoltudással. Általában eddig jutunk el a kommunikációban, ami ezután megfeneklik, sé elkezdhetjük a kínait. Azt már nagyon jól elő tudom adni, hogy értem amit beszédpartnerem mond. :D

Egyébként a kínaiakra jellemző dolgok:

az öltözködés: a kínaiak ezen a téren három csoportra oszthatóak

1. öregebbek: itt a kb 40 felettiekre gondolok. a nők sötét és egyszerű ruhát, vagy tréningruhát viselnek, a fériakra az ing és a tüdőnadrág a jellemző

A fiatalabbakat további két csoportra lehet osztani:

divatosak: hülye haj (komolyan nagy figyelmet fordítanak rá, -minél inkább buzis a hajad, annál jobb arc vagy - tartja a kínai mondás). Kb minden második ház aljában van egy éjjelnappali fodrászat, amit csak a hímnemű kínaiak látogatnak - sajnos... Erre a csoportra jellemzőek a nagyon drága és feltűnő cuccok, amiket igyekeznek úgy párosítani, hogy biztosan üssék egymást színben és mintában - általában sikerül nekik. Jellemző még rájuk a hülye szemüveg, és az állandóan a kézben tartott (telefonálásra sosem használt) mobil. (lehetőleg rózsaszín, vagy neonsárga)

Bolondok: Ezek a fiatalok a pizsamának egy teljesen egyedi alakalmazását fedezték fel, ők nappal hordják és utcai ruhaként, ehhez az amúgy sem semmi látványhoz általában még pluszként járul egy esernyő, amit csak ragyogó napsütésben nyitnak ki (kínában a barna bőr randa), esőben véletlenül sem nehogy vízes legyen

a tegnapi bejegyzés nagyrészét nem engedte megjeleníteni valamiért ez a szar, most sok mindenről lemaradtatok, mert nem vagyok hajlandó mégegyszer begépelni. Csak annyit még, hogy tegnap kimentünk megnézni, hogy hogy ünneplik a kínaiak az őszközép ünnepet, de a nagy fesztivál és hacacáré helyett, csak egy szokásos este hangulata fogadott minket, mintha nem is lenne semmi. Senki nem nézett fel a Holdra, ami tényleg baromi nagy és kerek volt, és az összess bolt nyitva volt. Tehát az esténk hátralévő részét a kollégium előtti kisbolt előtt töltöttük és társasági életet éltünk. Most meg megyek dogalmazást írni. pá

sziasztok!

itt tartok a hosszú hétvége közepén, melyet próbálunk értelmesen eltölteni. Pénteken buliztunk, megkóstoltunk valami koreai iszonyatot, amit aztán meg is hagytunk, úgyhogy valószínűleg a sörnél maradunk. De az is vízízű. Oroszok meg magyarok voltunk, illetve Mexikó, Lengyelország, Tádzsikisztán és Németország is képviseltette magát 1-1 fővel ezen az internacionális pártin, amelynek helyszínét a kollégiumunk előtti lépcső képezte. Utána az angol pajtikkal mentünk a régebben már említett szórakozócentrumba, ahol aztán 1 percen belül elvesztettünk mindenkit, szóval hazajöttünk. Ez volt a nagy parti. ez a leírás szegényes lett, de különben jól éreztem magam.

Tegnap délelőtt aludtunk, majd ebédeltünk (tofulevest, és mogyipörit), délután meg miután megnéztük kb 20 rész Jóbarátokat, vettük  fáradságot és ellátogattunk harmadik honfitársunkhoz Évihez, aki a Dongnan egyetemen tanul hasonlót mint mi. A kollégiumát látva rájöttem, hogy milyen szerencsés is vagyok az itteni szállásommal, mert neki habár van külön fürdője, a kollégium, amiben lakik régebben börtönként működhetett, mert nincsenek ablakok, az ajtók meg kb 10 centis acélból vannak kis rácsos ablakokkal. Utána vele sétálgattunk a városban, ahol megkóstoltam a kínaik kedvenc italát, a tejes teát, amit mindenhol lehet venni, de nagyon rossz. 2 cm-es átmérőjű beazonosíthatatlan anyagból készült nyálkás gumigombócok voltak benne, tehát a kukában végezte.

Ma meg elmentünk a Jangcéhez. Itt van egy nagy Jangce híd, amelyik helyén állt a legrégebbi Jangce híd, de jött Mao elvtárs, és felépített a helyére egy bazinagy kétszintes vasúti-közúti hídat, amire 8 yuanért már fel is kehet menni. (Na próbáljátok egy mondatba ennél többször beletenni a "híd" szót!:D) A híd bejáratánál mindkét oldalon remek kis szobrok vannak, amik munkásokat, gyerekeket, asszonyokat, és persze magát mao-t ábrátolják, akik együtt mennek a szocializmusba, vagy csupán a híd másik oldalára.

A busznak két fajtája van: a légkondis 2 yuan (50huf) a nemlégkondis (parasztbusz) 1 yuan. Mi az utóbbit vűlasztottuk, ami elvitt minket a hídhoz, ami lábánál (félek, hogy az) igazi Kínát láthattuk. A lepukkadt lakónegyedek közt bádogvárosok, és nagyon sok szemét. De legalább nagy feltűnést keltettem a buszon, ahol csak fejemet lehajtva fértem el, így kb 40 ember röhögött rajtam megállás nélkül.

Hello mindenki!

Ma eljutottam arra a szintre, hogy (szobatársam legnagyobb örömére) meguntam a Pharaoh-zást. Tanulni meg nincs kedvem, szóval ma is megörvendeztetlek titeket egy bejegyzéssel. A mai napon elértünk egyéves kis kéjutazásunk kulináris mélypontjához (remélem ennél durvább már nem lehet). Ez pedig nem volt más, mint Roman nevű orosz szomszédunk által rendelt paradicsomsaláta. Ez a tünemény nem volt más, mint egy tányér telerakva paradicsomszeletekkel, amelyet a kíváló ízlésű szakács még kb 2 cm vastag (tényleg annyi, nem túlzás) kristálycukorréteggel borított be. Remélem ennél durvább már nem jöhet. Egyébként én a most már standardnek számító földimogyorópörköltet (vmi hercegnő csirkéje a neve, de csirkének nyoma sincs benne) eszem ha ismeretlen helyre megyünk enni, ebben nem lehet csalódni. Egyébként mindennek ilyen fantázianevet adnak, hogy nehogy tudd mit kérsz, amikor rendelsz, hanem csaka felszolgálásnál szembesülj vele, hogy amiből kértél azt tulajdonképpen utálod.

A suli egyébként unalmas, de kezdünk összebarátkozni más nemzetekkel is. Pár tapasztalat: az angolok bűn rondák és buták; a koreaiak viccesek, szerintem mindenkinek kéne tartani párat, mint háziállat (ez csak vicc persze... embert nem tartunk háziállatnak, oks? - de tényleg agyilag kb a 13 évesek szintjén állnak, órákat bírnak beszélni a kedvenc popénekesükről vagy számítógépes játékukról, és az se zavarja meg őket ebben, ha hangosan röhögsz rajtuk - de én tényleg bírom őket). Az ororszok azok csoportban veszélyesek egyenként nem olyan nagyfiúk; japánokkal még nem pacsiztam; az amerikaiak meg nagyon beképzeltek)

Egyébként érdekes, hogy a csoportban szinte mindenki folyékonyabban beszél kínaiul, mint mi magyarok, de mi messze (!) több írásjegyet tudunk. De tényleg más nemzetbeliek nagyon durván alap írásjegyeket ismernek (zhe - ez, hai - még), miközben teljesen folyékonyan beszélnek.

Még érdekesség, hogy a keleti embert egyszemhéjúnak, míg a nyugatit páros szemhéjúnak nevezik, ha jól vettem ki a tanár beszédéből.

Ja és van újságolvasás is, szóval aki készül majd a későbbiekben ide, az vegye komolyan az otthoni órákat.

Na mára ennyi

köszönöm a figyelemfelhívásokat, mostantól tudom, hogy a küzködi valójában küszködik.

 Ma is voltam iskolában. Az a jó, hogy csütörtök kivételével mindennap csak délig kell benn lennem, csütörtök délután is csak egy tingli (gyengébbek kedvéért: magnóhallgatás) órám van, amit egy normálisan beszélő csaj tart, aki beszél valamit angolul is. Ma valahogy fényesebb minden, aminek oka, hogy kb egy hete először sikerült aludnom éjjel. Szerintem ez az alvásdolog betudható a maláriagyógyszernek is, mert ha beveszem (hetente 1-szer kell, akkor utána vagyok "tökdepi" és álmatlan kb 2 napig - és ma a harmadik nap van) Ráadásul találtunk még egy egész jó kajáldát, ahol ilyen bevezető árakon (150-400 Huf )egész jó a kaja, csak az a baj, hogy csak ezen a héten:(

Még szebbé varázsolta a napomat, a reggel a kolesz liftjével szemben kiakasztott kiírás miszerint jövő hétfőn őszközépünnep miatt elmarad a tanítás:DDDDD

Egyébként őszközépünnepkor, valami olyasmit ünnepelnek, hogy ilyenkor a legnagyobb a Hold, és azt nézik, miközben a távolmaradottakra gondolnak, és közben a holdat formázó yuebing sütit tolják, meg azt hiszem azt is akkor csinálják, hogy ilyen sárkányokra emlékeztető hajókon kimennek a vízre és vmi kajcsit szórnak a vízbe, hogy egy régi öngyilkos költőjüknek a holttestét úgy mentsék meg azelől, hogy megegyék a halak, hogy inkább megetetik őket. - Régen voltak azok a filológia órák, lehet hogy baromságot írtam ide

Most éppen szabad délutánunk van, mert holnap nem írunk semmiből ezért most Pharaoh-val játszom, amit nagyon jól tettem, hogy elhoztam, mert a tv nézhetetlen. mindenhonnan csak kínaiak néznek vissza, akik kínaiul is beszélnek, így azt hiszem lassan véget ér a tv-függőségem. ez a vég kezdete

tegnap megkezdődött az iskola. Első nehézség a korai kelés volt, ugyanis hatig nem tudtam elaludni, hétkor meg keltem. A folyosón egy francia, egy raklap orosz meg vágottszemű ember lakik, akiknek ugye nem erősségük a higénia, így tulajdonképpen reggel fél nyolckor üres volt a mosdó. A napom szerencsésebbik része itt véget is ért.

A suliban először valami kezdőszintű csoportba osztottak be nyelvvizsga alapján, ami ugyan nekem nagyon bejött de hofitársam Gergő unszolására átmnetünk egy haladó csoportba, ahol azonnal rá kellett döbbennünk , hogy az élet nem csupa móka és kacagás, hanem szerves részét képezi az előbbieket naponta egy alkalommal félbeszakító beszélt kínai nyelv óra is, amit egy kb 65 éves néni tart érthetetlen déli tájszólással és egy hetyke bajusszal. Egy tanóra két órás, ami nagyon nem jó, főleg ha az ember komoly hasmenéssel küzködik. és én persze küzködtem. Ezek mellett az orosz bátyuskáknak honvágya lehetett, mert a termünk légkondijának (mert Kínában ilyen is van) segítségével szibériai állapotokat teremtettek.

Holnaptól hosszúujjú póló és nadrág lesz a viselet, mert habár az utcán 35 fok van a teremben 15. Rosszkedvemet fokozta, hogy a szövegolvasás tanárunk közölte, hoyg ezentúl mindennap tingxie, azaz tollbamondásdolgozat. ebédre megint húsos zöldséges tésztát ettünk 8 yuanért, ami ugyan nem sok, de már herótom van mindennemű tésztától. komolyan mindent megadnék egy parizeres zsemléért és egy pohár kakaóért.

Hát a mai bejegyzés elég komorra sikerült, de remélem nemsokára vidámabb hírekkel is szolgálhatok. sziasztok

na sziasztok!

itt ülök a gépnél, és szoktatom magam a holnapi suli, és koránkelés gondolatásoz. 8- ra kell menni, és én még mindig nem szoktam meg az időátállást, és eddig sosem sikerült felkelnem délután 2 előtt. Egyébként semmi különös nem trötént az elmúlt napokban. Tegnapelőtt megvolt az első komoly internacionális parti egy rakás orosszal (hát azok durvák - főleg ha együtt vannak) meg egy franciával (legalább is azt hiszem, hogy az) meg néhány koreaival (hát ők nagyon viccesek, most próbáltak először erősebb alkoholt a sörnél, és ettől még viccessebbek lettek). Mi (a magyarok) Gint vettünk, de gyorsan kellett innunk, nehogy a többieknek is adni kelljen (nem, azért nem vagyok ennyire irigy, de az összes koreai, meg orosz rácuppant, szóval nem maradt volna nekünk sok, ha nem iszunk sokat, mikor nálunk volt az üveg :D)

Ezután elmentünk a helyi szórakozókomplexumba, vagy nem tudom minek nevezzem, ami sok diszkó összekapcsolása, minden helyen, emeleten más zene volt, és csak 3 dolog volt, amiben hasonlítottak egymásra:

1.drágaság

2.szar zene (ilyen kínai fost, vagy aljas hiphop-ot hallgattak)

3.a rendődök (minden teremben volt egypár, és amikor háromkor minden hely egyszerre bezárt, akkor szó szerint ellepték a helyet)

utána meg hazajöttünk taxival 150forintért (összesen 150 ft-ért és nem fejenként!)

a nagy öröm az életemben az, hogy sikerült használni a tűzhelyet - kiderült, hogy a mi európai stílusú edényünkkel nem lehet használni, csak wokkal, szóval  ma este hagymáskrumplit főztünk Gergővel, és nagyon jól sikerült. amióta kinn vagyok, azóta nem ettem ilyen jót, habár ma voltunk a Youjin mutatta éttermben, ahol miután konstatálták, hogy nem fognak belőlünk meggazdagodni, már nem voltak olyan kedvesek, már nem a drága evőpálcát és tányérokat, hanem mindenből egyszerhasználatost adtak, és a kaják mérete is feltűen kisebb lett. Ráadásul miután összesen 3-an csak 750-ft-ért rendeltünk (ami egyébként itt nem annyira kevés), az eddig ingyenes rizs és zöldtea is hirtelen pénzbe került. De hát mindegy, a kínaiak már csak ilyenek.

most megyek aludni - legalábbis megpróbálom, hogy holnap a suliban fitt és éber legyek

egyébként itt még nincs suli, de az emberek nagyrésze (oroszok, koreaiak, már most tanulnak-előrekészülnek az órára- szánalmas)

akinek van skypja és beszélni akar velem: kinaismark.blog.hu

jóccakát!

jah, azt elfelejtettem mondani, hogy rámjött a fosás tegnap este, ami kimondottan vicces eseteket produkál a lyukvécén :D de erről majd máskor egy másik blogban. találtam egyébként egy angol wc-t is egy eldugott fogyiwc-ben, ha úgy érzem van elég időm, akkor odamegyek ki. Szóval Balázs, a az alföldi fajansz helyett inkább szalámit hozz:D

sziasztok!

újra jelentkezem, mert most még van időm a bloggal szórakozni, de jövő héttől, amikor már órára kell járni, nem lesz ilyen sok.

a mai napona következők történtek:

voltam a rendőrségen , ahol újabb 400 yuanért újabb papírt adtak, ami biztosítja, hogy kinn maradhatunk. meg elintéztük a diákigazolványunkat. meg elmentünk a kolesz mosodájába mosatni, ahol kb egy ezresért kimossák az ember ruháját, csk az a gáz, hogy 2 nap alatt.

foodhunting

a kollégium mind a hat konyhájában ugyanolyan tűzhely van, és ennek a fajtának az a különlegessége, hogy senki nem tudja használni. Egy rakat külföldi diák, és egy egész takarítóbrigád segítségével sem tudtuk felforralni a liter vizet a zacskósleveshez. Ráadásul egy angol csaj mire észhez tértünk, már ki is bontotta az utolsó két csomag tárkonyos ragulevesünket, és beleszórta a vízbe, amit nem sikerült felforralnunk. így a hideg vízben feloldott levest akartuk megenni, de nem volt az igazi, így kénytelenek voltunk kiönteni. Amikor mentünk le megsemmisülten az edényeinkkel a lépcsőn, akkor tört be életünkbe a koreai ciklon Youjin. A csaj mondta, hogy ezt nem hagyhatjuk, ő megoldja a kérdést. Letelefonált a recepcióra, hogy jöjjön fel valaki személyzet. Miután 5 percig nem történt semmi, újratelefonált, és leüvöltve a receprcióst megzsarolta, hogyha nem küld senkit 5 percen belül, akkor lemegy és ronda világot rendez. Valószínűleg ez már megtörténhetett egykétszer, mert nem telt el 15 másodperc már ott is volt a javítóbácsi, aki sűrű bocsánatkérések közt próbált valamit csinálni, de semmi nem történt. A következő pillanatban már Youjin vezetett minket a kedvenc kajáldájába, és mire megszólalhattunk volna már ki is kérte a kaját. Majd eltűnt.

A kaja jó volt .2 tál leves (paradicsomos és tojásos - kb 1,5-1,5 liter) meg valami édes-savanyú-mogyorós-hagymás-csirke rizzsel  összesen kb 500 ft volt, tehát ezt az éttermet máskor is látogatni fogjuk. Az volt a gáz, hogy kb 6 kínai állta körbe az asztalt és bámult minket miközben ettünk.

Na de most megyek bulizni, azaz a buli jön hozzám. 3orosz 3 magyar 1 francia 1 mexikó meg istentudjahány koreai jön át, hogy megkóstoljuk a helyi importált szeszeket.Ez jó, mert a helyiek nem jöttek be.

a kínai pálesz ritka rossz. olyat ne igyatok soha - ezzel a jótanáccsal zárom most a mai bejegyzést. tolle lege

végre rájöttem hogyan lehet publikálni a bejegyzéseket, szóval mostantól lehet, hogy többet hallatok felőlem, de ez nem biztos, mert hétfőtől már iskolába kell járnom. Egyébként 18 hetes a szorgalmi időszak, a vizsgaidőszak meg 4 napos, így lesz másfél hónapig szabad leszek február környékén, aki tud - akar akkor látogasson meg.

Egyébként az első héten főleg csak ilyen regisztráció, orvosi vizsgálat, tankönyvek átvétele, meg hasonló baromságokat kellett csinálni, tehaát ha másfél héttel később jöttem volna, senkinek nem tűnt volna fel.

Napjaink nagyrészét ehető kaja felkutatásával töltjük, mert a zöldségestésztától mindkettőnkre rátört a fosás, azóta a ketchupos-édes-kenyér paprikával az elsőszámú kaja, meg persze a meki.

Bulikkal egyelőre még nem állunk túl jól, ennek okai, hogy még mindig nem szoktuk meg az új időzónát, meg az erre kapható társaság hiánya. De most sokan költöztek be a koleszba, és pénteken bulit tartunk nekik, szóval remélem megoldódik a probléma.

A sörről:A sör olcsó (50 - 100 Huf), de gyenge és vízizű. jah, és nem láttam zacskóssört eddig lehet, hogy ez csak egy monda. De van brandy fél liter 600 huf, ami még belecsúszik az iható kategóriába, meg a boltban az európai ital nem olyan drága (700ml Gordon's gin 1850)

hát most rohadtul unom ezt a pötyögést, szóval most abbahagyom, de máskor talán majd még folytatom.

sziasztok!

már itt vagyok Nanjingban 4 napja, és most rástzántam magam, hogy elkezdjem írni ezt a blogot. Aki nem ismeri az alaptörténet, annak egy kis magyarázat: Egy államközi ösztöndíj keretein belül egy évet fogok a nanjingi egyetemen nyelvet tanulni.

pár dolog Nanjingról, amit szeretek ebben a városban:

a felhőkarcolók (ez egy hatmillós város, tehát van bőven, és főleg éjjel szép, mert a titenhatodikon laktam eddig)

a régi szobám (ami a tizenhatodikon volt) -  ez egy hotelszoba volt, amiben minden volt ami kell, tv légkondi -SAJÁT fürdő

az, hogy van McDonald's (6 is!) bigmac menü- 450 huf

pár dolog, ami nem igazán jön be:

az időjárás meleg párás, és állandóan locsog, mert most esős évszak van, egyik nap 40 centis víz vette körbe a koleszt, azon átgázolva kellett kimenni az utcára

amiket esznek -  a boltokban tenyérnyi élő békákat és teknősöket meg angolnákat esznek, szóval naponta több órát töltünk kajakereséssel, és a végén úgyis zöldséges tésztát eszünk

az új szobánk - nincs hűtő, fűtés, és saját wc- a közös meg nem is wc csak 2 lyuk a földön, ami felett guggolni kell

a távolságok - itt minden rohadt messze van mindentől

a rizspálinka - fél liter 250 huf - de olyan is

nincs kenyér tej vaj stb - vagy ha van is akkor is ehetetlen és drága - de ezért sok zöldséget eszem és ez nem rossz

a tájszólásuk - az durva

a büdös -vagy rohadthús szag van, vagy halszag

a kínaiak - hát ebből k'rva sok van itt.:D

A kollégium egyébként egybe van építve az egyetemmel és elég putri. főleg ausztrálok amerakiak pár német és koreaiak vannak itt, meg a 2 magyar.